2018. március 7., szerda

B. A. Paris: The Breakdown (Spoileres)


A magyar fordítás - Az összeomlás - fülszövege:

Ha önmagadban sem bízhatsz, kiben bízhatsz? 
Azon az éjszakán kezdődött az erdőben. 
Cass Anderson nem állt meg segíteni annak a nőnek az autóban, és az a nő immár halott. 
Azóta néma telefonhívások teszik pokollá Cass életét, és biztos benne, hogy figyelik. 
A bűntudat lassan felemészti, kezd mindent elfelejteni. Hogy bevette-e a gyógyszerét, hogy mi a háza biztonsági berendezésének a kódja, vagy hogy volt-e vér azon a késen a konyhában. 
B. A. Paris, a „Zárt ajtók mögött” nagy sikerű szerzője újabb, meglepő fordulatokban bővelkedő pszichológiai thrillerét az olvasó garantáltan nem tudja majd letenni.


***

A Mini Könyvklub márciusi olvasmánya Az összeomlás lett. Én azért szavaztam rá, mert a Zárt ajtók mögött-ről nagyon jókat hallottam, olvastam úgyhogy gondoltam jó lenne olvasni valamit az írónőtől. Hát lehet inkább a nagysikerű Zárt ajtók mögöttet kellett volna olvasni, mert ez a könyv nekem összeomlott. 

Viszont érdekességképp elmondom, hogy ez már a második könyvklubos könyv ahol sikerült a történetbe helyeznem magam. Tavaly amíg a Könyvtolvajt olvastam, Németországba kellett jönnöm munka miatt és ott olvastam végig a könyvet, ezt pedig most ugyanígy munka miatt Angliában. :) (A fekete esernyős férfit meg Magyarországon olvastam az ágyamban, véletlen lenne? :D ) 

Na de akkor következzen az erősen spoileres vélemény a könyvről:

Az egyetlen pozitívum amit mondani tudnék róla, az az, hogy egyébként az író nem ír rosszul. Olvasmányos a történet... az összes hibája ellenére könnyen végigolvastam és még egy 10 perces taxiútra is mindig elővettem, hogy haladjak vele egy kicsit. 

Na de akkor mik zavartak: 

- Szerintem ez a könyv nagyban másolta a Lány a vonaton-t (amit szintén utálok) de egy járművel elsuhanva a narrátorunk látja utoljára életben Rachel-t, aztán elkezd szétcsúszni csak épp nem az alkoholtól hanem a gyógyszerektől. A narrátor mellesleg ugyanolyan rohadtul idegesítő mint a Lány a vonaton főszereplője. 

- A főszereplő, Cass, egyfolytában nyafog és a könyv nagy részében ugyanaz ismétlődik. "Jaj csörgött a telefon, na akkor inkább kiütöm magam."

- Nagyon könnyen kitalálható, hogy ki áll az egész "zaklatás" mögött és miért. A gyilkosság már kicsit cselesebb, de én arra is jót tippeltem mert egyszerűen túl kevés gyanúsítottat ismerünk meg. 

- Nekem nem adja be senki, hogy kicserélik otthon a mikrómat meg a mosógépemet és nem veszem észre. Gyógyszerek ide vagy oda. :D 

- A párbeszédek ebben a könyvben valami hihetetlenül banálisak. Gondolom az írónő arra törekedett, hogy minél valósághűbb legyen az egész de hát így emberek nem beszélgetnek. Némelyik párbeszéd szinte Szomszédok-ra emlékeztetett. (Rendben, akkor ha ott nem találok parkolóhelyet, akkor az emeletes parkolóházban parkolok és 5 perc késéssel érkezek az étterembe.) Nem tudom a magyar fordítás tudott-e ezen javítani. 

- A mobiltelefon megtalálása annyira röhejes, hogy még a főszereplőnk is spirituálisan elmélyül mert nem hiszi el a szerencséjét. :D Ok, persze, történnek véletlenek de miért nem csúszott ki szimplán Rachel táskájából a telefon? Ez a francia diákcsapat akik hobbiból telefonokat lopnak majd becsületesen visszaadják totál érthetetlen volt. 

- Mrs. Paris teljesen hülyének néz minket. Amikor megtörténik a nagy lebukás, és Cass rájön, hogy kik szivatják, még legalább 40 oldalon át olvashatjuk az sms beszélgetéseket és azt ahogy Cass elmegy mindenkihez és megerősíti, hogy upsz tényleg nem őrültem meg hanem a férjem és a barátnőm szívatott. Nem tudom, ezt a gyengébbek kedvéért kellett vagy nem volt elég az oldalszám? Szerintem mindenki értette volna enélkül is, hogy mi történt.

- A drága párocska kitalált egy ilyen eszelős, machiavelli magasságokra törő manipulatív mesteri tervet majd mindezek után a kerti fészerbe rejtik el a lecserélt háztartási gépeket meg a gyilkos fegyvert miközben Cass a nyári szünetben egész nap otthon van. 

- A parkolóházas jelenet, ahol Cass elveszti az autóját, teljesen értelmetlen! Háromszor-négyszer vissza kellett lapoznom, aztán rájöttem, hogy tényleg nincs értelme, nem figyelt a szerkesztő. Lehet ezt a magyar fordító/szerkesztő észrevette és kijavította, kíváncsi leszek a többiek értékelésére. :D 

Nos, gondolom egyértelmű, hogy nekem ez a könyv nem igazán jött be. Viszont mivel a Zárt ajtók mögött-ről tényleg jókat hallottam, én azért fogok adni még egy esélyt Mrs. Paris-nek. :) 

Értékelés: 2/5 pont 





2 megjegyzés:

  1. Az első két bekezdéseden nagyon jókat nyerítettem! :D :D

    A lány a vonatonnal én is éreztem hasonlóságokat... de most kicsit összekeverted a két sztorit ezzel a Rachellel, nem? Itt valami Suzie-nak vagy minek hívták a nőt aki meghalt. Hát legalábbis mintha S-el kezdődött volna a neve. :)

    A háztartási gépek lecserélésénél az volt a szöveg, hogy ugyanazt a fajtát vette meg a férj mindenből, csak egy újabb verziót, tehát gondolom kinézetre nagyon hasonlított az eredetihez, épp csak egy kicsit tér el használatban az előzőektől. Ez így nekem (a gyógyszerekkel együtt) hihető volt, hogy valóban azt hitte, ő őrül meg. (Azt mondjuk nem tudom, hogy bírták ki röhögés nélkül Rachel meg Matthew a kávéfőzős jelenetet. :D )

    Párbeszédek: én magyarul olvastam, és bár valóban egyszerű volt végig a fogalmazás (nemcsak a párbeszédeknél), de számomra nem volt semmi erőltetett, vagy hihetetlen. Mire gondolsz mikor azt írod hogy senki nem beszél így?

    Mobiltelefon és a franciák: hát ez mondjuk tényleg annyira hihetetlen esemény a sztoriban, hogy az a minimum, hogy a főszereplő is elmélkedik rajta egy sort. Ha még csak nem is töprengene rajta, még annyira se lenne hihető, mint így. :)

    Mi volt értelmetlen a parkolóházas jelenetnél? Az sms-ekre gondolsz, azt olvastad vissza?

    hallod, nagyon optimista vagy, hogy ennyi negatívum kivesézése után továbbra is optimista maradsz az íróval és el akarod olvasni a másik könyvét! :D Nem tudom, mire alapozod, hogy az jobban fog tetszeni. ;) Mindenesetre kíváncsi leszek, ha elolvasod azt is, hogy mit írsz róla!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Igazad van, összekevertem, máris javítom. :)
      Igen, értem a háztartási gépeket de szerintem ez akkor is lehetetlen.
      Sajnos szerintem a párbeszédek kb. olyanok ebben a könyvben mintha robotok beszélgetnének egymással. Még amikor vitatkoznak akkor is olyan kimért, érzelemmentes a fogalmazásmód. Tényleg a Szomszédok nézése közben szoktam hasonlót érezni. :D
      A parkolóházas jelenetnél, amikor Cass keresi a kocsiját, az író/szerkesztő össze vissza keverhetett szerintem bekezdéseket ugyanis teljesen értelmetlen volt az egész, mikor megy fel, mikor le, mikor hanyadik emeleten van. Először azt hittem a kindle-re rosszul konvertálódott valami vagy összekutyulta de aztán goodreadsen is láttam később hogy ezt sokan felhozták. Elég béna hiba egy ilyen bestseller könyvnél.

      Nos az a helyzet, hogy azóta olvastam pár értékelést az Összeomlásról amik kb. elspoilerezték a Zárt ajtók mögött-et is. Úgyhogy valószínűleg mégiscsak kihagyom. :(

      Viszont még gyerekként olvastam egy tök jó novellát (a felnőttek könyvespolcáról :D ), amit már sajnos nem tudom ki írt vagy mi lehetett a címe, de két elnyomott papucsférjről szólt akik összeszövetkeztek, hogy megőrjítsék a zsarnok feleségeiket. :) Mindig találkoztak napközben amíg a nők dolgoztak és megbeszélték az új ötleteiket, meg tanácsokat adtak egymásnak. Arra emlékszem, hogy az egyik minden nap egy centit hozzávarrt a nő takarójához, és a nő kezdte azt hinni, hogy összemegy a teste. :D Na sajnos tényleg nem fog eszembe jutni hogy mi volt ez de az volt a legjobban megírt ilyen témájú történet amit olvastam.

      Törlés

Nina George: Levendulaszoba

Fülszöveg:  A ​párizsi könyvkereskedő, Jean Perdu számára a regény olyan, mint a gyógyszer. Pontosan tudja, hogy milyen könyvre van...