A magyar fordítás - A tóparti ház - fülszövege:
„Ilyen az élet. A lehetőség ajtaja meg-megnyílik és le-lezárul, ahogy az ember vakon tapogatózik az útján.”
1933 nyara: az Edevane család ragyogó vidéki háza, Loeanneth készen áll a várva várt Szent Iván-éji estélyre. A tizenhat éves Alice, a szárnyait bontogató író talán mindenki másnál izgatottabb. Nemcsak mert végre kiötölte, mi legyen a váratlan csavar első regényében, hanem azért is, mert reménytelenül beleszeretett valakibe, akibe nem lett volna szabad. Ám mire Loeanneth órái elütik az éjfélt, amikor a tűzijáték csillogó fénye beragyogja az éjszakát, a családot súlyos veszteség éri, melynek hatására örökre elhagyják a birtokot.
Hetven év múltán Sadie Sparrow nyomozó kényszerű szabadságát tölti Cornwallban egy kínos munkahelyi vizsgálat miatt, amelynek lezárultával talán még elbocsátás is várhat rá. Nagyapja vidéki házában unatkozik, igyekszik zavaros ügyeiről elterelni a figyelmét, amikor egy nap elhagyott házra bukkan, ahol mintha megállt volna az idő. Sadie megtudja, hogy a birtok története sötét tragédiával terhes, és hogy a lakók a szomorú esetet követően végleg elköltöztek.
Elegáns londoni otthona dolgozószobájában az idős Alice Edevane éppoly precízen eltervezett életet él, mint amilyen történeteket rendkívül sikeres krimijeiben megír. Mígnem egy nap felbukkan egy fiatal rendőrnyomozó, aki kutakodni kezd a családja múltjában, hogy kibogozza mindazokat a szövevényes titkokat, melyeket Alice egész életében igyekezett mélyen magába zárni.
Hetven év múltán Sadie Sparrow nyomozó kényszerű szabadságát tölti Cornwallban egy kínos munkahelyi vizsgálat miatt, amelynek lezárultával talán még elbocsátás is várhat rá. Nagyapja vidéki házában unatkozik, igyekszik zavaros ügyeiről elterelni a figyelmét, amikor egy nap elhagyott házra bukkan, ahol mintha megállt volna az idő. Sadie megtudja, hogy a birtok története sötét tragédiával terhes, és hogy a lakók a szomorú esetet követően végleg elköltöztek.
Elegáns londoni otthona dolgozószobájában az idős Alice Edevane éppoly precízen eltervezett életet él, mint amilyen történeteket rendkívül sikeres krimijeiben megír. Mígnem egy nap felbukkan egy fiatal rendőrnyomozó, aki kutakodni kezd a családja múltjában, hogy kibogozza mindazokat a szövevényes titkokat, melyeket Alice egész életében igyekezett mélyen magába zárni.
Legújabb regényében, A tóparti házban Kate Morton ismét lenyűgöző mozaikkal kápráztatja el olvasóit. Letagadott és kilesett titkok, hűség és halálig megtartott ígéretek, a háború következményei mind-mind súlyosan nehezednek egy család életére, és előbb-utóbb tönkreteszik a látszólagos idillt. Vajon a hallgatás megtörése, a rejtélyek feltárása megoldáshoz, megnyugváshoz vezet?
***
Értékelésem
Ezt a könyvet majd' három héten keresztül olvastam, ami elég ritkán esik meg velem. Nem azt mondom, hogy unalmas, de az biztos, hogy nehezen és lassan lehet vele csak haladni. Ez az első találkozásom Kate Mortonnal, de azt hiszem ő nagyon alaposan lát neki a karakterei kidolgozásának, így minden szereplő annyira részletes előtörténetet kapott, hogy abból több könyvnyi cselekmény kijött volna. Szóval ez semmiképp sem egy "a strandon átlapozom egy délután alatt" típusú könyv. Minden tele van flashbackekkel, minden szereplőről mindent megtudunk.
Ennek ellenére nagyon tetszett, ahogy az írónő a múltat és a jelent összefonta egy titkokkal teli nyomozgatós, családi drámává. Imádtam, ahogy lassan mindenre fény derül és kigubancoljuk egy 30-as évekbeli diszfunkcionális angol család rejtett titkait.
A főszereplő nyomozónőt, Sadie-t, is megkedveltem, de Alice Edavane, a krimi író öregasszony alakja tetszett a leginkább. Jó volt, ahogy beleláttunk kicsit az írói folyamatba is, meg úgy en bloc egy nagyon érdekes és szerethető szereplő lett.
Ennek ellenére, azért bátran ajánlom a regényt mindenkinek. :)
Pontszám: 4/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése